2015. január 29., csütörtök

Civitas Fortissima napján



Sokrétű programsorozattal ünnepelte csütörtökön a Legbátrabb Város közössége, hogy kilencvenhat esztendővel ezelőtt az elődök kiűzték a cseh betolakodókat és egy darabnyi földet megmentettek a hazának.


Reggel kilenc órakor a temető katolikus ravatalozójánál didergős, fagyos időben kezdődött az események sora. Itt a Balassi Bálint Gimnázium tanulói adtak elő műsort. Fellépett az intézmény énekkara, a tizenegyedik és tizenkettedik osztályos diákok pedig verses-prózás formában elevenítették fel a korabeli történéseket. Borenszkiné Imre Éva igazgató gondolatait a diákönkormányzat elnöke, Nagy Anna Eszter tolmácsolta a hallgatóságnak. A szónok párhuzamot vont Balassi Bálint korának törökellenes küzdelmei és a balassagyarmatiak honmentő harcai között, azzal a különbséggel, hogy míg a törökök elől sok helyen megfutottak, elmenekültek az emberek, addig az Ipoly-parti város védelmében összefogtak a polgárok, vasutasok, katonák – és győzelemmel vívták meg a létfontosságú ütközetet. Az őket segítő diákok sorában pedig később híressé vált személyiségek, így Horváth Endre grafikusművész és Ligeti Lajos orientalista is vezérszerepet vállaltak a fiatalok irányításában.

Délután egykor, a MÁV állomáson, a két vasutas hősi halott, Rózsa András és Petrovics József márványtáblájánál a Szabó Lőrinc Általános Iskola tanulói emlékeztek. Igazgatójuk, Fábián Gábor „végigfutott” a cseh betöréstől a betolakodók elkergetéséig eltelt két hét főbb fejleményein, és idézett például Horváth Sándor egykori polgármester gondolataiból, kifejezve, hogy a két világháború közötti korszakban mekkora becsben tartották a gyarmatiak, a nem is olyan távoli múlt tetteit.

A központi ünnepségen, a főtéren lévő Civitas Fortissima szobornál előbb Majer Zsolt adta elő gitáron ez alkalomra írt hazafias dalát, majd Fábri István szavalta Remenyik Sándor magyarságtudattal „átitatott” költeményét, illetve énekelt a Balassagyarmati Dalegylet is. Medvácz Lajos polgármester beszédében hangsúlyozta, az első világháború forgatagát követően három radikális rendszerváltás is történt Magyarországon, amelyet hazánk legnagyobb történelmi tragédiája, Trianon tetőzött be. Ebben a vészes időkben mutatták meg a balassagyarmatiak hazaszeretetüket, amikor összefogtak azért, hogy a város magyar maradjon. Ennek az összefogásnak méltó példája az a kézfogás, amellyel a szociáldemokrata vasutas vezető Schuch István, és a vármegye nevében a konzervatív politikus Pongrácz György 1919. január 27-én megpecsételte az együttműködését a csehek kiűzése érdekében. A polgármester megemlítette a harcok első halottjának, Czakó Balázsnak utolsó szavait is, amelyben családjának üzen, hogy szereti őket, de édes hazáját még jobban szereti. Medvácz Lajos emlékeztetett arra, hogy a gyarmatiak minden évben felállítják a vitézség kapuját, amikor megidézik Civitas Fortissima dicső napját. Külön kitért Kamarás József szerepére: a „csehkiverést” gyermekfejjel átélő férfiú a rendszerváltás idejétől haláláig vezéralakja volt a Legbátrabb Város hőseinek emlékét megőrző mozgalomnak.

A központi ünnepség végén az önkormányzatok, a civil szervezetek, a rendvédelmi szervek és a különböző intézmények képviselői megkoszorúzták a Városháza falán lévő emléktáblát.

Dr. Csekey László az új díszpolgár

Miután az enyhe hóesésben elázott, fázó tömeg részt vett a Civitas Fortissima téri központi ünnepségen, és a városházi emléktáblánál megtartott koszorúzáson, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ felé vette az irányt, ahol a Legbátrabb Város idei díjait adták át.

Az intézmény nagytermében előbb Medvácz Lajos polgármester végezte el a kötelező feladatokat – hiszen az esemény egyben képviselő-testületi díszülés is volt, azaz ellenőrizte a határozat-képességet -, majd dr. Szakács Zoltán, a Civitas Fortissima Kör elnöke szólt a megjelentekhez. Felelevenítette azokat a még suttogva folytatott beszélgetéseket, amelyeken a kórházi ebédlőben Kamarás József beszélt neki 1919. január 29-éről, aztán a rendszerváltás után már együtt dolgozhattak a kör munkájában. Úgy értékelte, hogy a huszonöt esztendővel ezelőtt elvetett mag termékeny talajba hullott, és a cserje egyre jobban terebélyesedik. Hozzátette, annak idején két fő célt tűzött ki a kör: minden évben megemlékezni a dicső elődökről, immár az eredeti emléktáblánál (hiszen az önkényuralmi rendszerben megfordították a márványlapot, és egy leegyszerűsített, semmitmondó szöveggel látták el), illetve hogy parlamenti jóváhagyással viselhesse Balassagyarmat a Civitas Fortissima rangot. Mára mindkettőt sikerült elérni, de nem lehet bevégezni a munkát, hiszen az örökség méltó őrzésében mindig vannak újabb és újabb feladatok, például az ifjúság nevelése, az eszme fiatalok körében történő mind mélyebb „elplántálása” érdekében, hogy az a bizonyos fa sohase száradjon ki.

Ezután következtek a díjátadások. Az Ipoly Televízió munkatársa, Klagyivik Klaudia olvasta fel a Pro Urbe elismerések méltatásait. Először dr. Kiss Tamás került sorra. Őt aligha kell bemutatni Nógrád megye olvasótáborának, hiszen a szegedi egyetemisták egyik vezére volt az 1956-os forradalomban, ami miatt meghurcolták, és csak 1976-ban kaphatta meg diplomáját. Balassagyarmatra családi kapcsolatok révén 1962-ben került, ahol először fizikai munkásként, később üzemi jogtanácsosként dolgozott. A város első szabadon választott önkormányzatában 1990-94 között dr. Németh György polgármester mellett alpolgármesterként tevékenykedett. Ehhez az időszakhoz köthetőek olyan vívmányok a városban, mint a demokratikus átmenet zökkenőmentes biztosítása, a gáz – és ívóvízhálózat kiépítése, a szennyvízcsatorna-beruházás megindulása, vagy a strand újbóli megnyitása. Az idős férfiú még ma is vállal közéleti szereplést, elsősorban az ’56-os forradalommal kapcsolatos megemlékezésen felszólalva, az eseményekre emlékezve.
Dr. Hausel Sándor főlevéltáros szintén a „Városért” kitüntetést kapta. A tállyai születésű, eredetileg történelem-orosz középiskolai tanári végzettséggel rendelkező férfi figyelme hamar a honismereti, helytörténeti kutatások felé fordult. A múltban dolgozott többek között a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatójaként is, jelenleg pedig a Nógrád Megyei Levéltár balassagyarmati „részlegének” munkatársa. Az elmúlt évtizedekben számos írásában, publikációjában, dolgozatában, sőt önálló kiadványaiban mutatta meg elkötelezett szeretetét Balassagyarmat iránt. Írt többek között a törökdúlás utáni újjátelepítésről, a görögkeleti közösség életéről, a civil szervezetek történetéről, és a gyarmati köztéri alkotásokról is. Társszerzője volt a közelmúltban újra kiadott Civitas Fortissima kötetnek.
Az ugyancsak „Balassagyarmatért” emlékéremben részesült Horthy Istvánt elsősorban egyházközségi szerepvállalásairól ismerhetik az emberek. A Memento Mori Temetői Alapítvány kuratóriumi elnökeként nagy része volt abban, hogy a város sírkertje az utóbbi években hosszú idők óta nem látott megújuláson, megszépítésen, korszerűsítésen (pl. a kerítés építése, parcellák rendbe tétele) esett át. Szintén komoly szerepet vállal a katolikus világi egyházközség munkájában, így a nagytemplomi Szent Anna festmény restaurálásának megszervezésében. 

Az idei negyedik Pro Urbe díjas: Herczeg Hajnalka. A közgazdász asszony jelenleg a Balassagyarmati Fegyház és Börtön gazdasági vezetője, de korábban, 1998-2002 között alpolgármesterként szolgálta a város ügyét. Közéleti tevékenysége igen széles körű: a Gondoskodás Közhasznú Egyesület elnökeként szociális területen dolgozik, míg például a Jobbágy Károly Alapítvány kuratóriumi elnökeként kulturális pályázatokat bírál el, és szervez eseményeket.
Végül a díszpolgári cím jutalmazottját szólították színpadra. Dr. Csekey László, a dr. Kenessey Albert Kórház pszichiáter osztályvezető főorvosa kapta idén ezt a kitüntető elismerést. A tősgyökeres balassagyarmati származású doktor 1972-ben diplomázott az orvosi egyetemen, majd a szakvizsgáját követően egészen 1983-ig Budapesten végezte gyógyító tevékenységét. Ekkor tért haza szülővárosába, és az itteni kórházba került, amelynek pszichiátriai osztályát 1986 óta irányítja. Balassagyarmat politikai életébe közvetlenül a rendszerváltás előtt kapcsolódott be: 1988-ban a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetének alapító tagjai között találjuk, és ő lett a városi elnök is. 1994-től 2014-ig, egy ciklus kivételével végig az önkormányzat képviselő-testületébe választották, ahol az egészségügyi bizottság elnöke volt. Tavaly visszavonult a nyilvános politikai élettől, de külsős bizottsági tagként még segíti az önkormányzat munkáját.

A díjazottaknak és házastársuknak Medvácz Lajos polgármester és Csach Gábor alpolgármester nyújtotta át a kitüntetéseket és virágcsokrokat, Varga Ivett és Simon Gergő ifjú énekművész-jelöltek pedig színvonalas produkcióval köszöntötték a város idei jutalmazott személyiségeit.
(A Legbátrabb Város további programjaira – múzeum-megnyitó, CD-sajtóbemutató – külön írásban később visszatérünk.)
Szöveg: Hegedűs Henrik

Fotó: Gyurkó Péter

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése