Így, télvíz idején szeret az ember visszagondolni a nem is olyan
távoli, meleg, napfényes napokra. Mi is így teszünk: tavaly nyáron
rengeteg eseményen megjelentünk, rengeteg helyszínről tudósítottunk.
Most, június elejétől szeptember végéig, időrendbe szedve
visszatekintünk arra, hol is jártunk, honnan tudósítottunk. Reméljük,
másokban is kellemes emlékeket idézünk.
A hangszórókból Bodrogi Gyula rekedtes éneke szól, Süsüt, az
egyfejű sárkányt megszemélyesítve. Aztán nemsokára vékonyka lány-dal cseng a
fülbe, s Ullmann Mónika dúdolja: „fürge róka lábak…”
Miközben a közeli tónál még javában zajlik a horgászverseny,
és a pecások egymás után teszik a csalit a horogra, az őrhalmi focipálya, a „Pást”
egyik felét hamar benépesíti a vidám lurkók gyerekserege. A patakparttól nem
messze aszfaltrajzok készülnek, ki-ki szülői segítséggel, vagy anélkül próbálja
ki a népi fajátékokat, s ámul, ahogy a bohóc-fejű bácsi „lufitekerő”
mutatványokat ad elő. A bemelegítő aerobic-negyedóra után indul a családi
vetélkedő. Emitt a focipálya elválasztó kerítésére felcsippentett zoknikat kell
villámsebesen párba válogatni, kicsit arrébb talicskába kerül a csemete, és a
papa tolja bőszen ide-oda. Akad, aki a kukoricacsutka-várépítésben jeleskedik, mások
kockavárat emelnek, de a különféle műanyag flakonok kupakjait sem olyan könnyű
feladat összepárosítani, hát még focilabdával célba lőni.
A Pást másik oldalán egy asztal mellett egy rendőr bácsi mi
furát művel? Egy lány ujját mártja valami tintába – hivatalos nevén: ujjlenyomat-vétel.
Csak „élesben” ne kerüljön rá sor! Következnek a kézműves foglalkozások, a nap
hátralévő részében pedig további sokszínű program, színi előadások, táncház,
lovagoltatás, és íjászbemutató is várja az apróságokat.
Őrhalomban szombaton rendezték meg a Vidám Lurkók Napját.
Hegedűs Henrik
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése