Különleges kiállításra csalogatja a művészetek barátait a
Tolnay Klári Emlékház. A tavasz második „pillanataként” hat művész alkotásaiból
nyílt tárlat Mohorán.
A szombat kora délutáni megnyitón, ahogy az lenni szokott,
zsúfolásig megteltek a falusi lak szobái. Először Pásztor Sándorné
Kazinczy-díjas nyelvművelő-irodalom tanár köszöntötte a vendégeket, és
egyenként bemutatta a kiállító művészek - dr. Tettinger Tóni, Juhász M. Miklós,
Lebár József, Massányi Kinga, Nagy Márta és Nagy Pál – munkásságát. Az egyes
méltatások között pedig a magyarnándori asszonykórus vidám palóc dalokkal
kedveskedett, Ódor Vivien pedig ékes tájszólással tréfás mesét adott elő.
A tárlatról Csach Gábor művészettörténész mondott pár elemző
mondatot. Kiemelte, az ilyen jellegű összművészeti kiállításokon az alkotók
között nagyon nehezen körvonalazhatóak közös szálak, talán csak annyi,
mindannyian Tolnay Klári tisztelői. Hozzátette: merőben furcsa, már-már
értelmezhetetlen, ahogy ezen az eseményen összecseng a falakon látható képek
hangulatvilága a palóc helyi népiesség értékeivel, és a híres színésznő
emlékével. De ilyen maga az élet is. Némi történeti elemzés keretében
felvillantotta, hogy a múltban miként jelentek meg a különböző művészi
csoportok, a reneszánsz korától egészen a mai időkig. Végül, a Költészet
Napjához kapcsolódva Balassi verset idézett.
A rendezvény további részében megszólalt a Tolnay család
házi „fekete zongorája”, Miskei László tökéletes billentyű-kezelése jóvoltából,
énekeltek a házigazda mohorai asszonyok, majd immár minden kötöttségtől
mentesen az udvaron tangóharmonika-szó kíséretével daloltak a résztvevők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése