Klímaváltozás miatt főhet a fejünk

A szó szoros értelmében főhet majd a jövő nemzedékének a feje. A tudósok kutatásai szerint nyolcvan-száz éven belül a Mediterráneum mai klimatikus határai jóval északabbra tolódnak, így a Kárpát-medencében megemelkedik az átlaghőmérséklet. Többek között ez a téma is szóba került a „Változással a klímaváltozás ellen” címet viselő konferencián és továbbképzésen, amelyet az Ipoly Erdő Zrt. Szendehely-Katalinpusztán található kirándulóközpontjában rendeztek a közelmúltban, az Európai Fenntarthatósági Hét programjaihoz kapcsolódva.

Az esemény első részében neves szakemberek tolmácsolásában hallgathatták a térség természetismereti, földrajz – és biológiai szakos tanárai, hogy a klímaváltozással kapcsolatban milyen jövő elé nézünk. Prof. Dr. Mika János és prof. Dr. Bartholy Judit éghajlatkutató egyetemi tanárok, dr. Borovics Attila és dr. Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet képviseletében egyaránt azt fejtegették, az elkövetkező száz évben jelentős változások elé néz Európa és a világ. Nemzetközi megközelítésből kiindulva jutottak el Magyarországhoz, ahhoz a kérdéskörhöz, miként is lehetne védekezni egyáltalán a globális felmelegedés hatásai ellen – a mindennapok emberei főként alkalmazkodással. Hangsúlyozták, hogy a tudósok között is erősen megoszlanak a határok, ki milyen mélységben, milyen idő-terjedelemben várja ezeknek a folyamatoknak, fordulatoknak a bekövetkezését. Abban megegyeztek, hiszen erre utaló jelek ma is bőven észlelhetőek hazánk időjárásában, hogy a Dél-Európára jellemző viszonyok nemsokára Közép-Európára is átterjednek. A nyár melegebbé és fülledtebbé, a tél kevésbé csapadékosabbá és rövidebbé fog válni, ez pedig rendkívül érzékenyen érintheti a mezőgazdaságot, a növénytermesztést. Beláthatatlan természeti következményei lehetnek, ha egyre több tél telik el lényegében tartós havas időszakok nélkül, ami új, eddig ismeretlen, meleget és szárazságot jobban tűrő fajok tömeges megjelenését, életterének északra tolódását eredményezheti. Magyarországra vonatkoztatva most készül egy olyan modell, amely az egyes tájegységek klimatikus változásait prognosztizálja a 2100-as évekig. Ezek szerint Észak-Magyarországon előfordulhat, hogy az erdősültebb területeken lényegében „fajtacserék” következhetnek be a faállományban. Az úgynevezett „bükkös klímát” felválthatja a tölgyes és a cseres-tölgyes fauna, ahogy az idő melegedik, a klíma változik. 

A szakemberek hozzátették, a káros anyagok kibocsájtásában nem is az Egyesült Államok tekinthető a leginkább felelősnek – ahogy ez a közvéleményben él -, sokkal inkább Kína az az állam, amely kevésbé törődik azzal, mi sok rossz kerül a levegőbe. Ráadásul a felmérések azt mutatják, ha a földkerekségen egyik pillanatról a másikra megszűnne a káros anyagok kibocsájtása, csak tíz esztendő múlva lennének ennek hatékony jelei, azaz valóban óriási a baj, és a huszonnegyedik órában vagyunk, hogy a következő nemzedék Közép-Európájában ne a „pannon sivatag” tevéi másszák a szaharai homokdűnéket.

A program következő részében Dobó István erdészetvezető kalauzolásában a vendégek megtekintették a katalinpusztai kirándulóközpontot, különös tekintettel az új fejlesztésekre.

H.H.