Sportcsarnokok épülhetnek Nógrád megyében

Néhány éven belül megépülhet a jelenlegi Ipoly-parti létesítményt kiváltó új városi sportcsarnok Balassagyarmaton, amit a Nádor utcába terveznek. A Magyar Kézilabda Szövetség erről nemrégiben támogatásáról biztosította a település önkormányzatát. Pásztón és Salgótarjánban pedig úgynevezett „munkacsarnok” készülne.

Balassagyarmaton kevéssel több, mint negyvenkét évvel ezelőtt, 1973. augusztus huszadikán, nagyszabású ünnepség keretében adták át az Ipolypart úton lévő Városi Sportcsarnokot. A hivatalos megfogalmazás szerint „munkacsarnok” épült, vagyis szabvány kézilabda méretű pályával, négy öltözővel, de nézőtér nélkül. Az eltelt négy évtizedben kisebb átalakításokat végeztek a létesítményen, így előbb megépült a pár padsoros lelátó, volt világítás – és fűtéskorszerűsítés, ez utóbbi keretében a régi kazánház helyén két újabb öltözőt és társalgót alakítottak ki, legutóbb pedig a tetőszerkezetet szigetelték és a nyílászárókat cserélték. Ez azonban csak toldozgatásnak-foldozgatásnak minősül, mivel időközben ismét NB I/B-s szintű lett a Balassagyarmati Kábel SE férfi kézilabda együttese, két-háromszáz szurkoló jár rendszeresen a bajnoki mérkőzésekre, és bizony a modern követelményeknek már nem felel meg, kicsi a ház.

Most azonban felcsillant az esély, hogy belátható időn belül új sportcsarnok épülhet a városban. A Magyar Kézilabda Szövetség a közelmúltban megyéről-megyére felmérte, hol, milyen jellegű korszerűsítéseket, beruházásokat kell végrehajtani a sportág színvonalának emelkedése érdekében, és első helyen e tekintetben az infrastruktúra-fejlesztése áll. Országosan hatvan új munkacsarnok építésére tett javaslatot a szövetség, amiből természetesen Nógrád megye is megfelelő mértékben részesülne.

-        Aligha kell különösebben ecsetelnem, hogy Nógrád a kézilabdázás tekintetében szakmai és létesítmény-ellátottsági értelemben is az egyik legelmaradottabb terület hazánkban – mondotta megkeresésünkre Lombos István, a megyei kézilabda szövetség elnöke. – Amikor meghallottuk a központi terveket, mi is felállítottunk egy rangsort: első helyre Pásztó került, hiszen ott méretes sportlétesítmény nélkül is élő, sokszínű kézilabda élet van, olyan megszállott emberek ténykednek ott, akik hajlandóak még szabadtéren is játszani, igazán megérdemlik, hogy jóval jobb körülmények közé kerülhessenek. Ez további lendületet adhat a dél-nógrádi város általános sportfejlődéséhez is. Második helyre eredetileg Salgótarjánt helyeztük, a Strandépítők régi óhajának eleget téve, hiszen a megyeszékhelyen a Városi Sportcsarnok leterheltsége igen nagy, és a Beszterce lakótelepen működő bázist eddigi eredményei, utánpótlásban elért sikerei is feljogosítják, hogy önálló sportcsarnokot kapjanak. Harmadik fokra tettük eredetileg Balassagyarmatot.

Időközben azonban némileg változott a helyzet. László Sándornak, a Balassagyarmati Kábel SE elnökének felvetésére Medvácz Lajos polgármester és Balla Mihály országgyűlési képviselő találkozott és tárgyalt Kocsis Mátéval a Magyar Kézilabda Szövetség elnökével. A sportági vezetőnek előterjesztették, mennyire sanyarú helyzetben van a város létesítményi ellátottság tekintetében, és egy elavult munkacsarnokban, egyre méltatlanabbá váló körülmények között kell fogadniuk az NB I/B-s ellenfeleket, ami miatt a vendégek is folyamatosan panaszkodnak. A kérés egy új sportcsarnok felépítésének támogatása volt, ami meghallgatásra talált. Így Balassagyarmat várhatóan kikerül majd a munkacsarnok létesítési hatvanas „csomagból”, és egy ötszáz fős lelátóval rendelkező, modern sportcsarnok készülhet.

Persze nem most, és nem azonnal. A kézilabda szövetségi támogatás mindenképpen fontos lépés, és az önkormányzat már a lehetséges területeket is számba vette. A jelenlegi sportcsarnokkal szemközti térség ugyan elegendő lenne, de Medvácz Lajos nem ajánlja, mert így az épület eltakarná a teljes Ipoly-parti sportcentrumot. A nem is olyan messze, mintegy százötven méteres távolságra lévő Nádor utcai sporttelep azonban tökéletesen alkalmas a célra. Egy ideje már amúgy is a város egyik „csúfpontja” volt, szinte senki sem ment oda játszani, a bitumenes pálya rései közt kinőtt a gaz, a salakos rész futósávját csak néhány lelkes kocogó használta.

Egyelőre itt tart az ügy. Az önkormányzattól származó információink szerint jövőre kezdődhet meg az előkészítés, és természetesen azt is tisztázni kell, a leendő beruházásból milyen mértékben veszi ki részét az állam, az országos szövetség, illetve a város, esetleg TAO-hozzájárulással a Kábel SE és a Palóc Pumák klubjai. Lombos István elmondta, a gyarmati új csarnokkal nagyon nagy kő hullhatna le a sportágban dolgozók szívéről, és végre a legjobb mederbe terelhetnék a teljes férfi – és női utánpótlás-nevelést. Ezzel párhuzamosan pedig előkészítenék a pásztói, salgótarjáni, netán rétsági vagy bátonyterenyei beruházásokat, míg Nagyoroszi és Szécsény szintén kézilabda mérkőzések lebonyolítására alkalmas iskolai tornatermekkel gazdagodna.

Hegedűs Henrik

***

A fentebb olvasható cikk ugyanilyen terjedelemben jelent meg a Nógrád Megyei Hírlapban. Ezzel kapcsolatban szerdán kora délután telefonon keresett meg László Sándor. A Kábel SE elnöke néhány kifogásával szeretett volna élni. Ezek közül egyet teljesen méltányolandónak találtam, hiszen Lombos István, a Nógrád Megyei Kézilabda Szövetség elnöke valóban nem volt ott az országos szövetségben tartott eszmecserén. Ám a többivel kapcsolatban, úgy gondolom nincs igaza: a város kézilabdázását összefogó egyesület vezetésének felettébb örülnie kellene, hogy végre egyre közelebb kerülnek a méltó körülményekhez, az új sportcsarnok felépítéséhez, hiszen borzasztó, milyen állapotok uralkodnak manapság a jelenlegi létesítményben. Nem a mondatok között a hibát hajkurászva, szigorúan bürokratikus szemléletben kellene gondolkodni, a szőrszálon is szőrszálat hasogatni. Kívánom, hogy a Kábel SE kiharcolja, és minél előbb megvalósítsa nagy álmát, a modern sportcsarnokot, és e tekintetben édesmindegy, mennyi TAO-pénzt, mekkora önkormányzati hozzájárulást kell a központi költségekhez hozzábiggyeszteni, és az sem lényeges, hogy négyszáz, avagy ötszáz néző tombolhat önfeledten egy-egy nagy győzelmet ünnepelve. Én továbbra is úgy gondolom, attól az egy, lényegtelen mellékágtól eltekintve korrekten jártam körbe az ügyet, jó szándékkal megközelítve a témát, és most csupán pusztán védekezési szándékkal vettem elő a személyes hiúságot.