Civitas Fortissima ünnepi
rendezvénysorozatának évek óta állandó vendége Kercaszomor küldöttsége. A
dunántúli község hasonlóan példás szerepet tölt be hazánk történelmében: míg
Balassagyarmat A Legbátrabb Város, a nyugati határszél mellett fekvő település
közössége méltán kapta meg a „Communitas Fortissima”, azaz A Legbátrabb Falu
címet.
Magyarország igazi ékességeként számon
tartott tájegysége terül el itt, amit az idősebb nógrádi nemzedék – ha csak nem
szolgált arrafelé sorkatonaként – főként Moldova György dokumentumregényéből,
Az Őrség panasza című könyv lapjairól ismerhet. Ennek a gyönyörű természeti
értékekben dúskáló vidéknek a délnyugati szegletében, alig pár lépésnyire a szlovén
államhatártól található Kercaszomor. A Legbátrabb Falu. Kapornaky Sándor
polgármestert a Civitas Fortissima napot követő állófogadáson kértük meg arra,
mutassa be nekünk közelebbről szülőföldjét.
- Mi hasonló utat jártunk be a
történelemben, mint Balassagyarmat, noha mi kétszer ünneplünk. Először a
„felkelés napja” jött el, amikor a községünket már közel egy éve megszállás
alatt tartó szerb-horvát-szlovén királyi alakulatokat 1920. augusztus elsején a
lakosság, a Rankay József hadnagy vezette helyőrségi katonák segítségével,
fegyverrel űzte ki a faluból. Ez a szabadság nem tartott sajnos sokáig, mert a
szerbek visszajöttek, és a felkelésben részt vevők egy részét bebörtönözték,
míg sokan a megtorlástól félve elmenekültek Kercaszomorról. Második ünnepünk, a
„hazatérés napja” a soproniéhoz hasonló történet. A nemzetközi határmegállapító
bizottság döntése értelmében, tekintettel az itteniek hősies helytállására,
1922. február 9-én visszatérhettünk a megcsonkított anyaország kebelébe –
idézte a múltat a polgármester.
Kapornaky Sándor hozzátette, 1923-tól a
második világháború végéig minden évben, mindkét jeles napon ünnepségeket
tartottak, de 1945 után a hatalom megtiltotta a hazafias megemlékezéseket, még
beszélni sem volt ildomos az elődök tetteiről, és csak a rendszerváltás hozott
ismét szebb napokat Kercaszomorra. A hazatérés kilencvenedik évfordulója, 2002
óta azonban ismét rendszeresek a tisztelgő rendezvények.
- A Legbátrabb Falu címének is sajátos
története van – folytatta a testvértelepülés első embere. – Amikor 2005-ben a
szocialista többségű parlament törvénybe iktatta Balassagyarmat „Civitas
Fortissima” címét, a mi körzetünk MDF-es ellenzéki országgyűlési képviselője,
V. Németh Zsolt (a mai földművelésügyi államtitkár) szintén megfogalmazott egy javaslatot
Kercaszomor hasonló jellegű hivatalos elismerésére, de akkor, a kormánypárti
többség ezt elutasította, érdekes módon, akkor még a Fidesz is tartózkodott.
Néhány esztendőt várnunk kellett, mígnem 2008-ban egy önálló indítvány
keretében már átmentünk a „rostán” és megkaptuk a „Communitas Fortissima”
megtisztelő címet.
Kapornaky Sándor
A két település kapcsolatai lényegében
innen kezdődnek. Medvácz Lajos kezdeményezte mindezt, a balassagyarmati
polgármester kereste meg a kercaszomoriakat, hogy a két „legbátrabb” magyarországi
közösség jóban-rosszban tartson össze. Azóta az őrségiek küldöttsége január
29-én, minden évben ellátogat az Ipoly-partjára, miként a nógrádi város delegációja
is rendszeres vendég a nyugati határszél kellemes fekvésű falujában.
- Mivel is ajánlhatom a nógrádiaknak a
mi vidékünket? Elsősorban azzal, hogy hasonlóképpen dimbes-dombos, aprófalvas a
táj, mint északon, tehát nem lesz idegen a környezet a hozzánk érkezőknek. Itt
is közel a határ, és a szlovéniai magyarság a gondok-bajok ellenére olyan hűen
őrzi a nemzeti értékeket, mint a felvidékiek. Egyre fejlődik a turisztikánk,
kiváló kirándulási lehetőségek adódnak a környéken, az Őrség hagyományápoló mikrovilága
pedig szintén lenyűgöző, mint a palócoké. Ha meglátogatnak bennünket,nálunk és
a határon túli magyar falvakban egyaránt pompás helyi ételkülönlegességekkel
szolgálhatunk, többek között tökmagolajos készítményekkel, finom mézeskalácsos
süteményekkel, ízletes sajtokkal – fejezte be gondolatait Kapornaky Sándor.
Hegedűs Henrik
Fotó: kercaszomor.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése